Városrészi zászlók

8200 Veszprém, Rákóczi Ferenc utca
8200 Veszprém, Rákóczi Ferenc utca

Veszprém 15 városrészből áll, melyek mindegyike más és más jellemzőkkel rendelkezik, eltérő a társadalmi felépítésük, a város gazdaságában betöltött szerepük. A lakókörnyezet is változatos szerkezetet mutat a városban, mind a lakótelepek, mind pedig a családi házas negyedek megtalálhatók, Veszprém peremvidékein pedig kifejezetten falusias övezetek alakultak ki. A városrészek lakói más és más identitást alakítottak ki az elmúlt évtizedek során, vagy ellenkezőleg, hagyományaik a városi életmód gyakori hozadékaként hanyatlóban van. A Közösség Kádártáért Egyesület célja az volt, hogy az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címhez kapcsolódó programok segítségével felélesszük hagyományaikat a városrészi egyesületek, baráti körök segítségével.

A hagyományőrzés, helyi identitás és kohézió megteremtésének egyik lehetséges módja a városrészek saját szimbólumrendszerének kialakítása, vagy a meglévő szimbólumok sokrétű hasznosítása és tudatos használata. A célunk az volt, hogy a jelképekkel nem rendelkező városrészek történelmében megtaláljuk azokat az elemeket, melyekre a közösségi identitás felépíthető, szakemberek segítségével megalkossuk ezeket a szimbólumokat. A Közösség Kádártáért Egyesület mind a 15 övezet nevében nyújtotta be a pályázatot annak érdekében, hogy hatékonyabban összehangolhassuk elképzeléseinket és igényeinket.

A projekt eredményeként hosszas egyeztetéseket és kutatásokat követően megterveztük a városrészek zászlóit, így mára minden városrész rendelkezik kisebb é nagyobb hordozható zászlókkal, valamint a szimbólumokkal ellátott kendőkkel és sálakkal. Két év alatt a város több rendezvényén is találkozhattak a polgárok a zászlókkal, hiszen részt vettünk a Gizella napi felvonuláson, a Hídpikniken, a Sárkányünnepen, valamint az EKF nyitórendezvény színpadi programjában is szerepeltek a városrészek lakói a zászlókkal.  A sikereken felbuzdulva a város úgy döntött, hogy a zászlóknak állandó helyet kellene kapniuk a város frekventált helyein, így 15 helyszínen kerültek kihelyezésre 6 méter magas zászlótartó rudak, melyek mindegyikén 2 x 1 méteres lobogó díszeleg.

A város déli részén, a Balatonfüred és Balatonalmádi irányába vezető utak közötti dombon terül el.   Családi és sorházai kivétel nélkül 20. századiak, a legdélebbi része az 1990-es években épült ki. Érdekesség, hogy itt haladt át az az 1969-ben megszűntetett vasútvonal, amely a mai vasútállomást (az akkori Veszprém külső pályaudvart) összekötötte a város belső területeivel és a Balatonnal. Az egykori Radnóti téri kisállomás épületében ma étterem működik. A Füredidombot a 20. század elején még – valószínűleg a vasút közelsége miatt is – elsősorban ipartelepnek szánták: itt kapott helyet a város kenyérgyára, sörpalackozója, TÜZÉP-telepe is, ezeket később elbontották és helyén négyemeletes lakópark épült.

Füredidomb

A városrész Veszprém belvárosának a Buhim-völgy, a Völgyikút-völgy és a Kossuth Lajos utca által behatárolt része.   Amint a város egészének, ennek a városrésznek is változatosan tagolt a felszíne. Déli és középső táját a Cser-hátnak (egykor összefüggő csererdőnek) a laposabb domborzata képezi. A völgyek felé eső nyugati–északi–északkeleti területsáv felszíne kifelé egyre meredekebben lejt, panorámasétányáról gyönyörű kilátást nyújtva a veszprémi várra és a Bakonyra. A városban élők méltán nevezték ezt a városrészt a veszprémi Tabánnak.

Cserhát

A város északnyugati részén elhelyezkedő Iparváros településrésze. Eredetileg a lőszergyártóüzem, majd a Bakony Művek dolgozói részére épített, családi házas lakónegyed.  A Csererdő erdős, ligetes területén 1938-ban létesítettek gyalogsági lőszergyártó üzemet, amely 1953-ig üzemelt Magyar Lőszerművek Rt. néven. A közel százéves fák között jól megbúvó titkos hadiüzem mellett a gyár munkásainak és mérnökeinek külön lakótelepet, laza beépítésű családi házakat, önálló kultúrházat, könyvtárat, mozit, strandot, sörözőt építettek. Az 50’-es évek közepétől a lőszergyártást csökkentették, helyette új termékek – gépkocsisaller, öngyújtó, szifonpatron, autózár, kismegszakító – gyártásába kezdtek. A cég 1968-ban kapta a BAKONY Fém- és Elektromoskészülék MŰVEK, majd a további profilgyártás jelezve Bakony Művek Autóalkatrészgyártó Rt. nevet.

Csererdő

Veszprémtől 4 kilométerre a Balaton felé vezető út mellettkiépült városrész. Megalakulásától – az 1920-as évektől –kezdve a mai napigközigazgatásilag Veszprém városához tartozik.A városrészt 2019 ótakerékpárút is összeköti Veszprém belvárosával.

Szabadságpuszta

A JERUZSÁLEMHEGY a Vártól nyugatra eső dombon helyezkedik el.   Fennsíkja az Angolkisasszonyok zárdájától (a mai Ipari Gimnázium és Szilágyi Erzsébet Általános Iskola) elnyúlik egészen a Séd-völgyéig. Meredek utcái a Takács-kerttől vezetnek le az Anna-térre és a Jókai utcára. Ez volt egykor a veszprémi reformátusok városrésze, ma már csak a református templom és környéke emlékeztet egykori lakóira. A 18. század közepétől a reformátusokon kívül itt találtak otthonra az osztrák tartományokból érkező német iparosok (Kupa utca és környéke), a városba betelepülő zsidó családok (első temetőjük a Szél utcában volt) és külön kolóniája élt itt a város nagyhírű muzsikus cigányainak (Jónás, Kiss, Orsolya stb.). A Jeruzsálemhegy városrész nyugati részén voltak azok a nevezetes márgabányák, amelyekben Laczkó Dezső a kavicsfogú álteknős kövületét megtalálta. Nagy értéke volt ezeknek a meszes márgaköveknek, mert az innen kibányászott kőből épült a város legtöbb középülete. Helyét mára feltöltötték, a Tűzoltó Laktanya és az Endrődi-lakótelep áll a helyén.

Jeruzsálemhegy

Bakonyalja

Cholnokyváros

Egyetemváros

Jutasi Lakótelep

Jutaspuszta

Kertváros

Kádárta

Gyulafirátót

Dózsaváros

Újtelep